15.Fejezet

Sziasztok! Annyit szeretnék csak elmondani,hogy kaptam egy negatív kommentet amiben kifejtette egy olvasóm,hogy mi NEM tetszik neki. Köszönöm. És tény,hogy fel kellett dolgoznom,de most,hogy átrágtam magam új erővel és hozzáállással kezdek az új résznek. Megpróbálom megfogadni a tanácsaid. További kommeneket várok:)) Xx.

15.Fejezet

*Claire szemszöge*
Reggel nagyokat pislogva próbáltam beazonosítani,hogy hol is vagyok. A fejem majd szét robbant úgy sajgott. A hátamon feküdtem és kezeket éreztem mindkét oldalamon. Óvatosan jobbra fordítottam a fejem így Harry arcával találtam szembe magam aki csendesen szuszogott. Majd balra fordultam ahol pedig Zaynbe botlottam.Mi? A tegnap este teljes homály a számomra így automatikusan belestem a takaró alá és örömmel konstatáltam,hogy tetőtől talpig fel vagyok öltözve. Aztán mindkét fiú oldalát megnéztem. Basszus. Harryn és Zaynen is csak egy-egy boxeralsó volt. Na jó,tényleg nem értek semmit. Hogy kerültem ide,és miért fehérneműbe ölel engem a fiúm és a legjobb barátom akibe szerelmes vagyok?Jó,ez furán hangzik..Nagyon furán. Ez nekem sok. Óvatosan kimásztam a puha ágyból és egy idegen szobát véltem felfedezni. Egyáltalán hol vagyok? Mert,hogy nem Harrynél az is biztos.Csendben lépkedtem az ajtó felé. A szobából kilépve egy kisebb nappaliba találtam magam. Egy szekrény,egy asztal,egy tévé és egy kanapé volt csupán benne. Meg persze kupi. Nem is kicsi. A kanapén pedig megpillantottam barátnőmet és Louist,ahogy egymást ölelve édesen alszanak. Elmosolyodtam,azonban hamar vissza kellett térnem a jelenbe és foglalkoznom a kérdéssel ami még mindig megválaszolatlan volt. Hol vagyok? Benyitottam egy szobába ahol egy ágyon volt hiányos öltözetbe Niall és a vörös lány. Gyorsan becsuktam az ajtót ami kicsit hangosra sikerült így Louis felkapta a fejét. Remélem mást nem keltettem fel.
-Clare!-integetett Lou,hogy menjek oda.
-Jóreggelt.-suttogtam.
-Segítesz?-mutatott barátnőmre aki még mindig a derekát ölelte.Óvatosan kiszabadítottuk Louist és elindult.Követtem és a konyhába értünk.
-Hol vagyunk?-mondtam már normális hangon.
-Niallnél.
-Értem.-vakartam meg a tarkóm kínosan.-nem tudod,hogy kerültünk ide?
-Fogalmam sincs.-nevetett.
-Király. 
-Miért te sem emlékszel?
Meg ráztam a fejem.
-Hol aludtál?-nézett rám furán.
-Öhm..nem tudom kinek a szobájába.
-Úgy értem kivel aludtál?!
Lesütöttem a szemem és úgy válaszoltam.-Harryvel..-kis megkönnyebbülést láttam az arcán így hozzátettem-és Zaynel.
Tudtam,hogy Zayn elmondta neki,hogy szerelmes belém.Ahogy Liamnek is.Megértem,a barátai. Harrynek mégse mondhatja el,hogy szerelmes a barátnőjébe és Niall pedig nem tud titkot tartani. Ezeket Zayn mesélte.
-Ciki.-hívta el a száját Lou.
-Az.
-Figyelj-fogta meg a kezem-ne érezd magad rosszul miatta.Majd elfelejti. Majd talál egy máik lányt akibe szerelmes lesz és..-itt megállt mert láthatta,hogy egy könnycsepp folyik le az arcomon,amit követett utána több.Átölelt és a hajamat simogatta amíg én keservesen sírtam a vállán.Nem tudta,hogy mi a bajom és alig ismert de tudta,hogy most így kell tennie.
-Nem akarom,hogy így legyen..-szólaltam meg amikor kicsit megnyugodtam. Louis elhúzódott tőlem és az arcomat kémlelte.
-Mármint mi?
Nagy levegőt vettem és letöröltem a könnyeim.
-Hogy Zayn beleszeressen más lányba.-felnéztem és Louis értetlen arcával találtam szembe magam.-Mert szeretem.
-Mi???-kérdezte kicsit hangosabban a kelleténél
-Csendesebben! Még felkeltesz valakit!
-Igaz..bocsi. Szóval szereted. Mióta?
-Rég óta.Nagyon rég óta.
-Bocs de nem értem. Ha te is szereted és ő is téged akkor miért vagy Harryvel?-kérdezte jogosan. Vagyis majdnem.
Felhúzta a pulóverem ujját és megmutattam neki a csuklóm amin ott volt a karkötőm. 
-Túlságosan is sokat jelent nekem. Évekig szenvedtem,hogy legyűrjem ezt az érzést magamban,hogy szeretem. Erre jön Harry aki valamelyest segít elfelejtetni velem Őt. Erre hirtelen eltűnik,felkeresem és közli,hogy szeret. De akkor már jártam Harryvel és nem szeretném megbántani. És mi van ha Zayn csak azért jött rá,mert féltékeny Harryre. Ha ez csak egy fellángolás részéről? -öntöttem ki ami fáj és mardos belülről.
-Nem hinném,hogy Zayn részéről ez egy egyszerű fellángolás lenne. Ő tényleg szerelmes beléd. És nem akarok Harry ellen beszélni,mert ő az egyik legjobb haverom,de szenvedtek mindketten Claire. Zayn szeret,te is őt. Nem olyan bonyolult ez.-és igaza volt. Valamilyen szinten.
-És ha szakítunk? Tönkremenne a barátságunk!
-Nem éri meg kockáztatni?-szögezte nekem a kérdést. Ám válaszolni már nem tudtam mert a szőkeség lépett be, immáron teljesen felöltözve.
-Jó reggelt.-köszönt fáradtan.
-Viszont. Te Niall nem tudod mi történt este?-kérdezte barátja.
-Fogggalmam sincs. 
-Az úgy jó.
-Na fiúk én azt hiszem megyek.
-Nem várod meg amíg felébrednek a többiek?-nézett rám csodálkozva Niall.
-Nem,most inkább nem.-feleltem mire Louis bólintott egyet.Ő értette.
Elbúcsúztam tőlük majd a barna barátom kikísért.
-Gondold át.-ölelt meg.
-Átfogom.

Hívtam egy taxit ami hazavitt. Végre itthon. Bevettem egy fájdalomcsillapítót a még mindig sajgó fejem miatt.Próbáltam beazonosítani a tegnapot. Az utolsó információ amire emlékszem,hogy üvegeztünk és rám mutatott az üveg. Sokat ittunk az biztos. Azon gondolkoztam,hogy ki emlékezhet akármire. Zayn?Nem ő már akkor sem volt józan amikor odaértünk.Lara?Ő is elég sokat ivott ahogy a másik lány Mia is. Niall és Louis nem emlékszik semmire ahogy én sem. Három ember maradt, Harry,Liam és Danielle. Harryt nem akartam megkérdezni mert az kissé kínos lenne. Daniellenek nem tudom a számát,így maradt Liam. Ő az utolsó lehetőségem. Előkaptam a telefonom és tárcsáztam.
-Haló?-vette fel pár csöngés után.
-Szia Liam. Claire vagyok.
-Ó szia. Hogy vagy?
-Nem igazán jól.-ismertem be.-Figyelj tudnánk találkozni?
-Most?
-Amikor neked jó. Nekem akármikor jó.
-Az jó ha fél óra múlva ott vagyok nálad?
-Persze. Akkor szia.-tettem le.
Végre meg tudom,hogy mi is történt.

Csöngettek. Rohantam,hogy kinyissam az ajtót.
Üdvözöltük egymást majd behívtam.Leültünk a nappaliba és gondoltam belevágok.
-Figyelj. Azért hívtalak mert úgy emlékeztem,hogy te nem ittál tegnap.
-Így van.
-Én viszont igen. Bevallom,hogy nem sokra emlékszem.-húztam el a szám.
-Tudni akarod mi történt. Igaz?-bólintottam-Rengeteget ittatok és leültünk üvegezni Louis ötletére. Eddig még azért világos,nem?-ismét bólintottam így folytatta-Rád pörgetett és azt a feladatot adta,hogy állj ki az ablakba fehérneműbe és kiabáld valami dalnak a szövegét. Te nem akartad így innod kellett. Egy ideig még játszottunk így rajtam és Danellen kívül mindenki teljesen részeg volt. Dani is becsiccsentett kicsit és rosszul is lett.Zayn közölte a többiekkel,hogy nincs több pia így átmentetek Niallhoz. Itt én és Danelle elbúcsúztunk mert már késő volt. Innentől pedig nem voltunk már veletek szóval a többit nem tudom..
-Értem. De azt még mindig nem értem,hogy miért Zayn és Harry között ébredtem fel.-Liam tágra nyílt szemekkel nézett rám.-Fogalmam sincs,hogy mi történt és gyanítom,hogy már nem is fogom megtudni.
-De ugye legalább ruhában voltatok?
-Én igen.-hajtottam le a fejem és az ujjaim tanulmányoztam mintha olyan érdekes lenne. Nem volt az.-Rajtuk csak alsógatya volt.-nyögtem ki végül.
Láttam Liamen,hogy ideges.
-Láttalak titeket tegnap.-mondta csendben. Szinte suttogva.
-Mi?
-Láttalak Zaynel csókolózni a konyhában.-Mi????????
-Tessék? 
-Nem emlékszel rá?-kérdezte döbbenten.
-Nem.
-Basszus. Vajon Zayn igen?
-Nem tudom. Fogalmam sincs.-ráztam a fejem hitetlenül. Csókolóztam Zaynel? Amikor Harryvel járok? MI???? Nem hiszem el. Ez nem lehet igaz.
-Hahó! Claire!-rázogatott Liam. Zavartan felé fordultam és kibuktak a könnyeim.-Ne sírj! Hallod?-ölelt át. -Beszélned kell vele. Én most megyek.-állt fel és az ajtóhoz sétált.Követtem majd ott elbúcsúztunk. Még mindig nem tudom felfogni. Miért velem történik ez meg?

Remélem sikerült elég hosszúra írnom. Kommenteket várom! Mind a pozitívakat mind a negatívakat! Xx